A műről
Pergolesi az Adriano in Siria (Hadrianus Szíriában) című nagyoperájának szüneteire írta ezt a két intermezzóból álló víg történetet, amelyet spanyol Erzsébet királynő születésnapja alkalmából írt, és amelyet Nápolyban mutattak be. A mű eredeti szövegkönyvét Tommaso Mariani írta. A mű a XVIII. század egyik sikerdarabja volt, 20 éven át játszották Európa-szerte.
A történet
Livietta parasztfiúnak öltözve, barátnőjével - Fulviával - azt tervezi, hogy lopáson kapja Tracollót és megbünteti, amiért az korábban betört nővére házába és majdnem megölte őt. Tracollo egy lengyel terhes nő álruhájában érkezik szolgájával, Faccendával. Egy nyilvános területen találják az alvó "lányokat", és Livietta "rajtakapja" Tracollót, amint éppen Fulvia ékszereit akarja ellopni... Amikor Livietta ezután Tracollót a törvény kezére akarja adni, a férfi elkezd kegyelemért könyörögni, végül még azt is felajánlja, hogy elveszi a lányt, amit az határozottan visszautasít... Ezután egy asztrológus bőrébe bújva látjuk viszont az imposztort, aki azon igyekszik, hogy meglágyítsa Livietta szívét. A lány azonban átlát a szitán, és eljátssza, hogy mindjárt meghal... Végül Tracollo szíve lágyul meg. A mű végére teljes megbánás, megbocsátás és a boldog házasság kibontakozásának szemtanúi lehetünk.